Első bejegyzés, első nap, és a kezdet!

Sziasztok!
2013. 01. 30. van.. Ma kezdtem a blogolást, mivel most tudtam meg egy fontos dolgot.. Tehát:
Az egész történet:
3 évvel ezelőtt, egy 'szép' napon, tesióra közben amikor épp röplabdáztunk. Aztán elkezdtem szédülni, majd szóltam a tanárnak. Ezt követően nagyon vert a szívem, kivert a víz, elhomályosodott minden. Nem sokkal után jött anyukám, ő elvitt a rendelőbe, ott csináltak egy EKG-t. 185-tel vert a szívem. Percenként. Ez volt 1,5 órán keresztül. Amikor meghallottam a sírás kerülgetett. Az orvos azt mondta, menjünk be Szekszárdra ( mivel ez van a legközelebb) és ott majd megvizsgálnak. Mentőt akart hívni. De inkább anyukám vitt be. Ott is csináltak egy EKG-t, de az már jobb volt. De bent kellett maradnom, megfigyelésre.. Közben persze vért is vettek tőlem, ami nagyon rossz volt.. Aztán este lett. Csak ültem az ablaknál, és néztem a sok autót.. Szörnyű volt. Haza akartam menni. Sokat sírtam.. Aztán valahogy elaludtam.. Másnap 7 óra körül keltettek. Vérnyomást mértek, odaadták a gyógyszert.. Aztán jött a szokásos dolog, reggeli vizit.. Telt-múlt az idő, délután lett.. Azt mondták, hogy mivel nem volt semmi, hazamehetek. Aztán minden visszatért a megszokotthoz, kivéve az hogy gyógyszert kell szednem.. Ez volt 2010. 11. 11.-én.. Tavaly, 2012-ben, augusztusban Nemzetiségi napok voltak, és táncoltunk.. Nem volt semmi baj, csak egy óra után, kezdtem picit elfáradni, leültem, és elkezdett verni a szívem.. Ez csak 1,5 perces volt. Csak kétszer volt ilyen szívritmus-zavarom. Tegnap (2013. 01. 29.) is voltunk az orvosnál, három havonta szoktunk. Megvizsgált.. Azt hittem, hogy csak a szokásos dolgokat mondja, hogy szedjem tovább a gyógyszert.. De ezúttal mást mondott.. Azt mondta, hogy két választásom van: Vagy egész életemben szednem kell a gyógyszert, vagy egy szívkatéteres, úgy mondott szívfeltérképezést csinálnak, és ha megtaláljak azt a részt, ami rossz, azt egyből eltüntetik (Nem tudom, Anyukám szerint valami lézerrel). Tegnap teljesen más szemmel láttam a világot.. Úgy éreztem, minden amit eddig jónak hittem, tönkre ment. Hogy soha többet nem lesz normális életem.. Egyből a legrosszabbra gondoltam. Este nagyon sokáig nem aludtam. Rosszakat álmodtam.. orvosokkal.. hogy eltűnt a hang.. látok mindent, érzek mindent, de hallani semmit.. Sírtam.. Aztán felkeltem.. Egész jó napom volt, persze mindenki kérdezte, hogy na mi volt az orvosnál. Akikhez nagyon közel állok, azoknak elmondtam.. Este van.. Nem tudom, hogy mi fog még történni.. eddig ez az én történetem, és minden nap írok egy bejegyzést, hogy mi történt velem aznap.. Egyébként május 14.-ig eldönthetem, hogy mit akarok... Jó éjt mindenkinek!